Nemrég voltunk ott, miért nem választunk valami más úti célt ezen a világon? Hát azért, mert ez a nyaraló annyira szokatlan és különleges, hogy muszáj ide mennünk. Arról meg persze egyáltalán nem tehet, hogy épp a portugál tengerparton van, egy folyóhoz is közel, szóval tombol körülötte a vadvilág: flamingók, gólyák, delfinek… szóval, nagy duzzogva…
Itt a hétvége, menjünk messzire! Ez az édes, kőből épült ház Umbriában van, közel Assisihez, és Rómától sincs messze. A kertje is mesés, és a narancsa is tuti finom 🙂
Ezeket a fotókat látva azt gondolnánk, hogy a belső tér követi a hagyományokat, és Continue reading “lazítsunk! – Olaszországban”
A loft lakásoktól megszoktuk, hogy berendezésükkor is többé kevésbé követik az eredeti funkciót és sok ipari használati tárgyat, ipari jellegű elemet alkalmaznak. Félreértés ne essék, nem baj, hogy ez így van, nagyon jók tudnak lenni azok a terek, de néha üdítő látni egy kicsit eltérőt a megszokottól. Jó, ha a tervezők el mernek térni a sémától és egészen máshogy közelítik meg a feladatot. Ezért tetszik nagyon ennek a nem loftosan berendezett new-yorki loft lakásnak a nappalija. Színes, vidám, csupa élet és van benne fűszer 😉
Forrás: itt
Itt a hétvége, menjünk messzire! Ezt a bérelhető nyaralót a liszaboni székhelyű Frederico Valsassina tervezte. Ennél egyszerűbb, egyenesebb vonalakkal leírt épületet nehéz tervezni. A vízszintes kiterjesztésű, egyszintes ház több egymással összefüggő “dobozból” áll, amelyek mindegyike szoros kapcsolatot tart fenn a körötte elhelyezkedő illatos fenyőerdővel.
Elfordítható vagy eltolható üvegfalak gondoskodnak a kint és bent szoros kapcsolatáról, a maximális fény beáramlásáról, és mindezt egy csúcs nemzeti parkban és a legjobb strandoktól csak pár percnyire. A berendezés is Continue reading “lazítsunk! – Portugáliában”
Olyan szép az ősz, amikor süt a nap. Különleges fények vannak. Lehet, hogy már kuckózunk lélekben, de egyszer-egyszer még jó dolog kiülni a teraszra takaróban, meleg teával teli bögrét szorongatva. Különösen erre a teraszra!
Forrás: itt
Ezt a II. világháború idején épült víztornyot olyan ügyesen alakították át családi házzá, hogy semmilyen funkció nem sérült benne. Eredeti rendeltetése szerint a ’90-es évekig használatban volt. A felújítás során az autentikus külsőt és egyes belső szerkezeti elemeket, például a beton plafont és lépcsőt, teljesen megtartották, sőt az óriási (250 ezer literes!) víztartályt is.
Talán egyetlen hátránya van csak: 6 emeletes, ha nem számítjuk a tetőteraszt. Vagy lehet, hogy ez előny? Az biztos, hogy fitnessz teremre már nem kell költenie a tulajdonosoknak 🙂
Itt a hétvége, de most ne menjünk olyan nagyon messzire, csak ide a szomszédba, Ausztriába. Az időjárás előrejelzésekben már naponta halljuk, hogy a hegyekben havas eső, hó várható, lassan elkezdődik a síszezon. Hol is lehetne jobban eltölteni az időt és megmelengetni a hidegben elgémberedett végtagjainkat, mint ebben az egyszerűen berendezett “kunyhóban”, ami mellesleg a világ leghosszabb kivilágított szánkópályája mellett van.
Az építéskor minőségi faanyagot, sok-sok üveget és Ausztriában fejtett, sötét – Rauris – márványt használtak. Annak ellenére, hogy belül szinte mindent tölgyfa borít, a végeredmény messze van a rusztikustól. A kézzel faragott, tradicionális formájú étkezőszékek törik csak meg a modern összhatást, csak éppen egy csipetnyit hozzáadva a környék történelmi lakberendezési hagyományaiból. Hát nem nagyszerű?
Egy konyhában különösen fontos a hatékony munkaszervezés. Akkor könnyű előállítani a finomságokat, ha minden a helyén van és minden kényelmesen kézre esik, nem kell felesleges mozdulatokat tenni, nem kell felesleges utakat bejárni, lehet a fő tevékenységre koncentrálni. Így dolgozik majd benne örömmel a háziasszony még évekkel később is.
Hát ilyen egy jó konyha. Ezt mi ma már – az IKEA korában meg főleg – mind nagyon jól tudjuk. Abba viszont borzongató belegondolni, hogy már 100 évvel ezelőtt is voltak építészek, akik példaszerűen művelték az ergonomikus tervezést. Egyikük, Antoni Gaudi, is gondosan ügyelt arra, hogy a szolgálók is eredményesen végezhessék feladataikat, amikor megtervezte egy gazdag textilgyáros házát, a Casa Milat. Beépített szekrényeket, kényelmes mosogatót tervezett, kihasználva a hely adottságait, és a természetes fényre, szellőztetési lehetőségre is gondolt.
Szép kis teljesítmény – fényévekkel a számítógépes tervezés és a 3D látványtervek előtt!
Itt a hétvége, menjünk nagyon messzire! Például egy olyan tengerparti nyaralóba, mint ez itt, Mexikóban.
Az épület egy fiatal építésznő, Aranza De Ariño remekműve. Semmi flanc, semmi felesleges vonal, csak nyers beton és elforgatható fa spaletták. A modern építészet és a természet tökéletes összhangja.
Az épület alsó szintjén van a konyha fatüzelésű kemencével, és egy olyan asztallal, ami nem ér véget szimplán a házban, hanem a különleges ajtóknak köszönhetően kifut a szabadba. Ha délután szunyókálni akarunk arra ott van a kertben a függőágy, ha le akarunk zuhanyozni, akkor használhatjuk a medence melletti kerti zuhanyt is, vagy a szabadba nyíló beltéri zuhanyozót. Itt a kint és bent között egyáltalán nincs éles határ. Az építészt Henry David Thoreau Walden című könyve ihlette, amely a társadalomból való “kivonulás” krónikája.
Végtelenül leegyszerűsített, szinte nomád körülmények. Vigyázat! Wifi sincs.
Forrás: itt
modern eklektika 