Nem és nem szűnik a kék iránti rajongásom. Ilyenkor tavasszal, szeles, felhős, napsütéses idők váltogatják egymást szeszélyesen, átfestve az eget szinte percenként. Valahogy ilyen ez a lakás is. A sok különböző kék árnyalattal légies lett és könnyed. Kevertek hozzá még egy kis konyakbarnát, egy kis natúrt is itt és ott, ezzel puhítva, melegítve a hűvös árnyalatokat. Szép.
Párizs közelében, egy 3 gyerekes család otthonában járunk, ahol minden szobában van valami geometriai minta, erős fókuszpontokat képezve. A berendezéshez nem voltak restek felkutatni a legmegfelelőbbet, még akkor sem, ha Brüsszelig kellett menniük érte a bolhapiacra, vagy több réteg festékkel eltakarni a kopott felületeket. Nem dobták ki a megöregedett keményfa parkettát, hanem inkább felújították, beolajozták, a romantikus tapétától és a korallos-rózsás árnyalattól rá sem lehet ismerni az unalmas retro szekrényre a gyerekszobában, jólesik a szemnek, hogy a kontrasztokra építettek, hogy “eltüntették” a radiátort, de mégis kapott egy kis ékszergombot, hogy ne szomorkodjon, és különlegesen szép a megkopott foncsorú óriástükör az előtérben. Nézegessétek a részleteket, az apró dekorációkat! Nem győzöm hangsúlyozni, hogy ez a titok.
A London közelében lévő ház kibővítésével főképp a konyhát-étkezőt nagyobbították meg, és állították kontrasztba a ház többi részével. A látványos osztott fémablakoknak, a sok fénynek, az üvegtetőnek, a kis belső udvarnak, és persze a már előbb is említett kontrasztosságnak köszönhetően elég látványosra sikeredett, igaz?
A kortárs építészetet lehet nem szeretni, de a haladást, az ízlés és a stílus – technológiai fejlődés által támogatott – változásait nem kerülhetjük el. Persze a számos aránytalan, településcsúfító, magamutogató, kontextusba nem helyezett “modern” épület ellenérzést vált ki sokunkból, de szerencsére azért sok jó példa is akad, és mutat megnyugtató irányt a jövő építészete felé. Itt a blogon is találkozhattatok már több ilyen klassz épülettel: itt, itt, itt vagy itt. Most is mutatok egy nagyon érdekes lakást, mely jó példa arra, hogy a régi, történelmi épület arányait szigorúan megtartva, a helyi adottságokat és a megrendelő igényeit figyelembe véve kevés bontással, némi építéssel micsoda kortárs épületet lehet létrehozni.
De ugye milyen hangulatos? És bár biztosan nem a legkényelmesebb, de egy nyaraló kis étkezősarkának, ahol gyorsan, a tóra indulás előtt bekaphatunk egy pár falatot, vagy megihatunk egy jó kávét a kert madarait meglesve, szóval ilyen célra több mint tökéletes!
Forrás: itt
Olyan sokszínűek vagyunk, különféle igényekkel, és ez igen jó dolog! Ki az egyszerűséget kedveli, ki pedig a tömény sokszínűséget. Ki a változatos formákat tartja szépnek, ki a vonalas cicomátlanságot. Ki fehérben érzi jól magát, ki burjánzó színekben. Ki a régi, mesélő bútorokat szereti, ki pedig az újat, az éppen frissen kicsomagoltat.
És ha az ember egy ilyen vidám, életteli, tarka konyhában kezdi a reggelét, garantáltan mosolyogva lép ki az ajtaján. Mert nem mindig az egyszerűség a jó válasz 😉
Forrás: itt
Olyan kedves ez a lakás. Semmi különös, csak stílusosan funkcionális. Mégis kellemesen otthonos. És jól áll neki az óceáni kilátás 🙂
Itt a hétvége, menjünk nagyon messzire, repüljünk a tengerentúlra, Amerika egy északi államába, New Yorkba.
Ezt a XIX. századi romos farmházat több mint négy év kemény munkájával mentették meg a pusztulástól.
A régi karakterisztikát, a vázat, az eredeti szerkezetet megtartották, mégsem tűnik régiesnek vagy avittnak. Mindez annak köszönhető, hogy a rusztikus modern, indusztriális elemekkel egészült ki, üveggel, fémmel, betonnal.
Ez a friss szellemiség pedig tudatosan megjelenik valamennyi helység – gondosan összeválogatott – berendezésében is, harmóniát, összhangot hozva létre.
Vibráló színek, családbarát megoldások, játékra, bújócskázásra invitáló titkos zugok, nemes, természetes anyagok használata, alacsony bútorok, funkcionalitás és esztétika jellemzik ezt a “fellegekben lebegő” otthont.
Pár éve töretlenül nagy kedvencem a kék szín, itt jó sok árnyalata megtalálható.
modern eklektika 