Search

modern eklektika

lakberendezés fűszeresen

Category

bolha

bécsi bolha

Néhány hete Bécsben töltöttünk – gyerekek nélkül – egy remek hétvégét. Célunk abszolúte kulturális volt: az Albertina és egy balett előadás megtekintése az Operaházban. Szülinapomra lepett meg vele a cukker férjem, és még az időjárást is ragyogóra intézte.

Az Albertinába menjetek el megnézni a kortárs művészeti kiállítást (március közepéig), valamint a mozi világából származó fotókiállítást is (lehet, hogy ennek már vége van 😦 ), de Egon Schiele rajzaiból és festményeiből is egyedülálló gyűjteményt hoztak össze (június elejéig megtekinthető). Mindegyiket melegen ajánlom! Az egyik beharangozó plakát, amelyen Alex Katz fekete kalapos nőalakja van, annyira megtetszett, hogy meg is vettem gyorsan. Már csak a helyét kell megtalálnom.

img_9822A balett is pompás volt, most voltunk először a bécsi operaházban, de nem utoljára. Képzeljétek, egy magyar fiú is táncolt. És milyen jól!

Hazaindulásunk előtt pedig még egy bolhapiacba is belefutottunk. Most is megerősödött az a meglátásom, hogy egy bolhapiac árulkodik az adott város, városrész lakóiról, életmódjukról, stílusukról és persze anyagi helyzetükről.

 

img_9930

img_9934

img_9933

img_9929

img_9931 Continue reading “bécsi bolha”

a régiségpiacok szerelmeseinek Mekkája

Barcelonában azon a novemberi hétvégén még az is belebotlott egy régiségpiacba, aki messze akarta kerülni az effajta zsúfolt (jujj, de veszélyes!) helyeket. Én viszont olvadoztam, ugrándoztam, lelkendeztem, és vonszoltam a családot ide-oda a sorok között, míg meg nem unták (kb. 7,5 perc). Szerencsére aztán vagy a katalánok tradicionális körtáncát, a sardanát tudták nézni, amit fiatal és öreg együtt táncolt szinte lebegve, vagy a kikötő árbocain legeltethették a szemüket. Ugyanis a két bolhapiac egy napon, a város két frekventált helyén – az egyik a katedrális előtt, a másik a Kolumbusz szobor lábánál – került megrendezésre.

img_7840
Micsoda díszlet!

Mindkét piacra jellemző, hogy itt a krém gyűlik össze, hivatásos régiségkereskedők árulják portékáikat, és komoly alkudozások folynak. Persze (szerencsére) sok a turista csalogató, bőröndben elférő mütyűr is. És a legtöbb olyan szép! Nem ócska, otthon már nem kellő franckarikák, hanem szépséges, finom, míves tárgyak. Érdeklődők – turisták, helyiek egyaránt – bőven akadnak, üzletek gyakran köttetnek.

img_7842

Az árusok pedig eszmét cserélnek, történeteket mesélnek (annak, aki érti…), tisztogatják a termékeiket, néha-néha pedig letakarják a standjukat és beállnak a sardanába egy-két fordulóra, vagy elmennek ebédelni. Zajlik az élet, de még milyen jól. Mi turisták pedig csak ámulunk és bámulunk és próbáljuk beszippantani a légkört, a jó időt, a csodálatos díszleteket és az életstílust.

fullsizeoutput_53ff
Dalolt is hozzá 🙂

Continue reading “a régiségpiacok szerelmeseinek Mekkája”

bolhapiac Korzikán

Nagy rajongója vagyok a bolhapiacoknak, ha tehetem, rendszeresen turkálok ilyen helyeken. Ezért néha áldozatot is hozunk (főleg persze nem én, hanem a családom 😉 ). Például amikor tehettük, ellátogattunk Nyíregyházán a bolhapiacra; őrületes dolgokra bukkantam ott… Megálltunk már Tesco parkolóban Gyulán, mert kiszúrtam a kocsiból hazafelé menet, hogy ott zsibvásár van éppen… Párszor időzítettük már aznapra a városnéző túrát valahol Európában, mikor éppen bolhapiacot tartanak ott – na ja, kellemeset a kellemessel… Elmentünk csak azért egy marche-i kisvárosba – amit amúgy biztos nem néztünk volna meg -, mert akkor tartották a rendszeres havi mercato delle pulci-ukat a helyiek… aztán kiderült, hogy az internet téved, és pont az előző hétvégén volt a piac. Sebaj, a város bűbájos volt, és mi voltunk az egyetlen turisták. Lettünk is hirtelen helyi látványosság.

Ilyen alkalmakkor nem is a vásárlás vagy a szerzés vágya hajt, hanem maga a légkör. Mert nekem valahogy mesélnek azok a tárgyak. Kitalálok hozzájuk történeteket, elképzelem az asztal mögött ülő emberek ízlését, a lakásukat, az életmódjukat, néha felfedezem gyerekkorom eltűnt tárgyait és felidézem a hozzájuk fűződő emlékeimet. És persze gyönyörködöm. Örülök, hogy olyan szép dolgokat készítettek valaha, és jókedvem lesz egy-egy vicces darab láttán. Olyan jó kikapcsolódás, kivonulás a mindennapokból.

Kicsit a fordítottja annak, mint amikor olvas az ember és a betűk életre kelnek, megelevenedik a történet, látod magad előtt a szereplőket, a ruháikat, épített és természetes környezetüket, stb.. Itt először a karaktereket és a környezetüket látod, a hiányzó szöveget pedig magad írod hozzá.

img_9416 Continue reading “bolhapiac Korzikán”

bolhapiac

Különös módon vonzódom a bolhapiacokhoz. Előszeretettel kutatok külföldi flea marketeken is; rendkívül hasznos helyszín a múlt, a kultúra megismeréséhez. Valahogy imádom az ilyen helyek összevisszaságát, a színeit, a furcsa tárgyakat, a szép tárgyakat, az agyonolvasott, megkopott könyveket, és szeretem az embereket az asztalok mögött. Megpróbálom kitalálni a történetüket, hogy hogyan gyűjtötték össze pont ezeket a tárgyakat, hogy miért adják el most a holmikat, miért ezeket száműzik már az otthonukból. Ha szerencsém van, és az árus szívesen mesél, nagyon érdekes, kedves történetek birtokába jutok.

Előző vasárnap, a gyönyörű, őszi napsütésben az újpesti bolhapiacra mentem tárgyakra és történetekre vadászni. Ha valaki értékes, antik dolgokat keres, akkor nem ez az ő helye. Ide elsősorban a helyi lakosok mennek, hogy eladják megunt irhabundájukat, gyerekeik kinőtt ruháit, a kiszelektált étkészletet, játékokat, cipőket, bizsukat. Található itt egy csomó rozsdás szerszám, laptopkábel, rézkilincs, alpakka evőeszköz, magnókazetta és háztartási kisgép, művirág és beazonosíthatatlan vicik-vacak.

img_6782img_6777 Continue reading “bolhapiac”

váci túra

Már régóta tervezgettem, hogy feltérképezem a híres váci antikvitásokat. Mivel éppen egy kecses antik fésülködőfalat kerestünk az egyik munkánkhoz, kapóra jött az indok. Először a Tolerián Antikvitást kerestük fel, és elállt a szavunk. Akkora a választék, hogy úgy éreztem, mintha hirtelen összezsugorodtam volna. Volt ott minden, de tényleg minden, ami ahhoz kell, hogy izgalmassá, egyedivé varázsoljunk bármilyen teret.

img_6505

Talán másfél óra után éreztem úgy, hogy végigpásztáztam a területet, és kezdhetem az igazi bolházást. A gyönyörű bútorokat nem lehetett nem észrevenni a méretüknél fogva, de rá lehetett akadni csodaszép üvegtárgyakra, porcelánokra, mini és termetes szobrokra, egy egész komoly kolompkészletre, amit Downton Abbeyben biztosan boldogan használtak volna. Voltak ott szépséges kristály-, fa- és porceláncsillárok, de ipari lámpák is. Millió kosár, egy halom kedves mai, historizáló holmi mellett szabóbabák, edények, textilek, de voltak ott öreg biciklik, ijesztő babák, lavórok, hintalovak, tükrök, festmények, stb. Felsorolhatatlanul sok tárgy.

Continue reading “váci túra”

Powered by WordPress.com.

Up ↑