Az örök tavasz szigetének is nevezik, mert hőmérséklete egész évben kellemes, és még télen is lehet napozni, egy szál pólóban sétálgatni, sőt, ha szerencsés vagy (netán svéd), akár fürdeni is. Na ezért megyünk most oda, de sürgősen! Bár lassan már azok is elégedettek lehetnek az itteni időjárással, akik hozzám hasonlóan nem a tél szerelmesei. Kellemes hétvégét mindenkinek!
Juhúú, juhúúú! A természetben éppen ezek a színek következnek hamarosan, mikor majd tombol ezerrel a tavasz, amiket a csodás ízléssel berendezett norvég otthonban vonultat fel lakberendező tulajdonosa. És bár sokféle szín van ebben a lakásban, mégis megmarad a skandinávokra olyan jellemző szellős/lebegős könnyedség és letisztultság. A nappalit több változatban is láthatjuk, jó példaként arra, hogy egy falat galériaként használva mindig az aktuális kedvencekkel vagy az évszakhoz, alkalomhoz illő darabokkal változtathatunk a szoba hangulatán. Abszolút kedvenc még az előtér apró falának trópusi tapéta dekorációja, biztos vagyok benne, hogy minden alkalommal mosolyt csal a tulajdonosok arcára. Ritka ugyan, de nem teljesen egyedi, hisz itt és itt és itt és itt és itt és itt van még bizonyíték, hogy a skandinávok is szeretik a színeket. Apropó! Láttatok már Hans Wegner fotelt rózsaszínben? Nem semmi, ugye!
Éppen ma tartják New Orleans-ban a híres mardi gras-t, az Egyesült Államok legrégibb, évente egymillió embert vonzó karneválját. A riói karneválhoz hasonlóan rendkívül tarka, szabad szellemű, konvencióktól mentes örömünnep. Ennek apropóján, hangulatcsinálónak hoztam ezt a hasonlóan színes, szuper eklektikus, bohém otthont ebből a városból.
Nem szeretem a telet, mert hideg, nedves, szürke és hamar sötétedik. És bár a decembert és a januárt túlélem valahogy, mert ilyenkor tele vagyunk ünnepekkel, azért néha nehezebben viselem. De persze mindenben meg lehet lelni az örömet, igaz? Most például, örömforrásként, jöjjön egy színes kis ülősarok, naná, hogy sok növénnyel!
Forrás: itt
Remélem bevittétek a teraszról, erkélyről már az összes szobanövényt, mert olyan hideg lett az elmúlt napokban, hogy biztosan megfáznának még a legedzettebb példányok is. És olyan jó érzés, hogy télen is van zöld élet, amin legeltethetjük a szemünket, nézhetjük, amint növekednek és virulnak és hihetünk abban, hogy egyszer majd újra felébred a természet odakint.
Mindenkinek jó növényápolást a tél folyamán is! Még több zöld itt.
Újabb inspiráló ötletek következnek otthoni irodák kialakításához. Itt már mutattam egészen figyelemreméltó megvalósításokat. A mostani eresztésben vannak olyanok, amik inkább csak munkaállomások hipp-hopp munkavégzésre, levelek küldésére szolgálnak, és vannak olyanok, amikhez egész kis tárolóbirodalom tartozik.
Tapasztalatból mondom, hogy még manapság, egyre kevesebb nyomtatott anyagot használó világunkban is előbb utóbb kinövi az ember a helyét, ezért szükség van jó előre átgondolni egy halom dolgot a munkánktól és stílusunktól függetlenül. Hogy mit is? Nézzük:
- mennyi időt töltök otthoni munkával?
- milyen ritmusban dolgozom, azaz 1-2 óránként felállok, majd visszaülök, vagy folyamatosan hosszú órákat dolgozom egyfolytában?
- mikor, melyik napszakban dolgozom általában?
- szükségem van-e a nyugodt munkavégzésre, vagy lehet körülöttem (időnként) nagyobb zaj is?
- mennyi iratot tárolok, és várhatóan meddig van rájuk szükségem?
- mire van szükségem a munkám elvégzéséhez, pl. csak laptopra vagy inkább számítógépre vagy csak a számlákat rendezgetem ott és néha írok valamit a naplómba?
És eztán kell eldöntenünk, hogy milyen stílusra vágyunk, hogy mit szeretnénk kifejezni az irodánkban, hogy hogy kerül bele a személyiségünk.
Hajrá, hajrá! És ha segítségre szorultok, hívjatok! Continue reading “még több otthoni iroda”
Ez a bejegyzés úgy született, hogy az egyik külföldi szaklapban észrevettem a Baxter csodás idei újdonságát, a Budapestair szofát, ami a régi Budapest szófa könnyedebb, lábra állított változata, és elhatároztam, hogy megmutatom azt a kivételes tervezőt, akinek a nevéhez a cég mai napig egyik legnagyobb eladású, legnépszerűbb kanapéja fűződik.
Mikor még kislány voltam, biztos voltam benne, hogy a bútorokat az étkészleteket, a lámpákat, nem is beszélve a szőnyegekről és tapétákról többségében nénik találják ki, és bácsik készítik el. Aztán persze szembesültem azzal, hogy alig van befutott, elismert női tervező, ám Paola Navone – a szófa, és sok egyéb érdekes tárgy tervezője – egyike ezen keveseknek. A 80-as években aktív tagja volt az olasz avantgárd mozgalmaknak az Alchimia és a Memphis csoportoknak, amelyek akkoriban a leghaladóbb olasz designt képviselték. Mindent csináltak, ami kontrasztos volt és aszimetrikus, rebellis alkotókként felborították az addigi nézeteket. Munkáiban a mai napig ez a lázadó játékosság és végtelen lehetőség érződik. Elképesztően termékeny alkotó. Sikeresen ötvözi a Continue reading “paola navone”
Azaz Anglia délnyugati részén, a Dartmoor Nemzeti Parkban, ahol a táj kihívásokat tartogat, hol kietlen lápvidéket, hol sziklás görgeteget, vízeséseket, zúgókat, völgyben kanyargó patakot. Sokakat épp ez a vad, felfedezésre váró vidék vonz. És aztán, a hosszú, fárasztó nap után kellemes megpihenni ebben a felújított, öreg pajtában, a puha, élénk színű textilek között, pattogó tűznél.
Jó pihenést az őszi szünetre!
Mert tökök nélkül is lehet ám őszi hangulatot varázsolni a gyerekszobába. És nemcsak ősszel szépek ezek a szobácskák. Nagyon jók a vízszínek és a narancsok-barnák, szépek a zöldek és a pirosak. Ja! És semmi baj sincs a tökökkel 🙂
modern eklektika 