Minden jel arra mutat, hogy itt az ősz. Nincs mit tenni, lassan hozzá kell szoknunk a hűvöshöz, a kevesebb fényhez, a reggeli sötéthez. De persze kárpótlás mindezért a színek vidám tobzódása, a gyümölcsök zamata és a gyertyák fénye. Ennek a lakásnak a testes narancsai és barnái már az ecetfa leveleinek színeváltozásaira emlékeztetnek, mégsem hatnak nyomasztóan ezek a hangsúlyos színek. A skandináv hangulattal, a sok fehérrel, natúr bútorokkal inkább nagyon is szellős marad a Napa völgyben található ház berendezése.
Komolytalan és modern és lepukkant és felvilágosult és bolondos és fesztelen és velős és magabiztos és jókedvű és környezettudatos és felszabadító. Hát ilyen ez a lakás!
Párizs közelében, egy 3 gyerekes család otthonában járunk, ahol minden szobában van valami geometriai minta, erős fókuszpontokat képezve. A berendezéshez nem voltak restek felkutatni a legmegfelelőbbet, még akkor sem, ha Brüsszelig kellett menniük érte a bolhapiacra, vagy több réteg festékkel eltakarni a kopott felületeket. Nem dobták ki a megöregedett keményfa parkettát, hanem inkább felújították, beolajozták, a romantikus tapétától és a korallos-rózsás árnyalattól rá sem lehet ismerni az unalmas retro szekrényre a gyerekszobában, jólesik a szemnek, hogy a kontrasztokra építettek, hogy “eltüntették” a radiátort, de mégis kapott egy kis ékszergombot, hogy ne szomorkodjon, és különlegesen szép a megkopott foncsorú óriástükör az előtérben. Nézegessétek a részleteket, az apró dekorációkat! Nem győzöm hangsúlyozni, hogy ez a titok.
Éppen ma tartják New Orleans-ban a híres mardi gras-t, az Egyesült Államok legrégibb, évente egymillió embert vonzó karneválját. A riói karneválhoz hasonlóan rendkívül tarka, szabad szellemű, konvencióktól mentes örömünnep. Ennek apropóján, hangulatcsinálónak hoztam ezt a hasonlóan színes, szuper eklektikus, bohém otthont ebből a városból.
Íme az otthoni irodák gyűjtemények befejező része, ezúttal inkább a klasszikus stílus kedvelőinek. A korábbi részekben (itt és itt) már mutattam jó példákat arra, hogy hogyan lehet kialakítani kifejezetten munkára hangolt területet, ami hangulatban illeszkedik a lakás többi részéhez. Bármilyen stílus is áll hozzánk közel, fontos, hogy jól érezzük magunkat benne, és kényelmesek legyenek a bútorok, amiket választunk, hiszen akkor tudunk hatékonyan dolgozni, ha minden kézre esik, minden komfortos. Egy otthoni irodánál fokozottan érvényes, hogy engedjük szabadjára a képzeletünket, és olyan tárgyakkal és formákkal vegyük magunkat körül, ami inspirálóan hat ránk, amitől energetikusabbnak érezzük magunkat. Valahogy így:
Ez a sok fantáziával berendezett, mozgalmas-izgalmas lakás tele van csodaszép növényekkel. Pár napja megmutattam nektek a talán legdzsungelesebb zugát, de a többi részt is ajánlom figyelmetekbe. Az egész ház berendezése ötletes, és konvencióktól mentes, ikea, mid century modern és vintage, klasszikus építészeti adottságokkal és néhány klasszikus elemmel, sok zölddel és sok fehérrel. Tetszenek a lámpák a belógatásukkal együtt, a klassz képek a falakon és nézzétek a lépcsőt és a hatalmas ablakokat is. Hát ezért klassz!
Paola Navone a világutazó olasz tervezőnő, akiről nemrégiben itt írtam, ott érzi jól magát, ahol éppen huzamosabb ideig tartózkodik. Mégis fenntart egy lakást Milánóban, ahol a stúdiója van és egy másikat Párizsban. Az izgalmasan berendezett milánói lakás következzék most képekben.
Ritkán szoktam hoteleket bemutatni, mert többnyire túl nagyok és teátrálisak, hiányzik belőlük az otthonosság, pont az a meghitt hangulat, ami miatt helyet kaphatnának a blogon. Ez a nemrégiben megnyitott butik hotel viszont üdítően friss kivétel, mert elsőre teljesen olyan, mintha egy lakás különböző tereiben járna az ember. Hotelekben szokatlan módon csinos galéria falakkal találkozunk, egészen érdekes kompozíciókkal, amik mellesleg helyi művészek munkái és meg is vásárolhatók, a hotelkönyvtár mellett a szobákban is könyvek csücsülnek a párkányokon, és élő virág is van, és a más hotelekre jellemző, unalmas, szinte láthatatlan berendezés helyett itt egészen eltérő stílusú bútorokkal keltik életre a helyiségeket. Ja, és Notting Hillben van…
Jó hétvégét!
Micsoda adottságai vannak ennek a nappalinak! Gyönyörű ablak- és ajtónyílások, fali díszlécek, nagy belmagasság, szép, sötét fapadló. Azt hinné az ember, hogy egy párizsi lakásban bámészkodik, pedig nem. Habár a tulajdonos francia, igaziból San Francisco-ban járunk. És ugyan a berendezés ízléses, itt mindenképpen háttérbe szorul.
Mégis külön felhívnám a figyelmet a TV-re (igen, a TV-re!), ami miatt tulajdonképpen ráakadtam erre a lakásra. Már egy ideje figyelem a Samsung egyik újítását, a Frame fantázia nevűt. Óriási hiányt pótol a piacon, hiszen csinos kis testével, választható “háttérképei” által műalkotássá válva teljesen beleolvad a környezetébe. A TV talán most először válik szükségszerű rosszból vállalhatóvá. A Frame csak egy kép a falon, alig emelkedik ki a falsíkból, vékony kerete pont olyan, mint egy szokványos képkeret, és lehetőségünk van vele személyre szabni a dekorációt, mert számos műalkotás és fotó közül választhatunk, vagy saját képet is feltölthetünk. Na jó, nem promózom tovább, nézzetek utána, ha benneteket is zavar egy bumszli, fekete, fényes izé a nappali legjobb falán.