Search

modern eklektika

lakberendezés fűszeresen

Category

design

a tatu

Nem, nem a fura állatkáról, a háromöves taturól fog szólni ez a történet, hanem egy szépséges lakberendezési tárgyról.

Patricia Urquiola spanyol származású designer és alkotásai nem először szerepelnek a blogon. Most újra tőle mutatok egy remek darabot. Pontosabban egy egész családot, ugyanis a Flos számára készült, Tatou-nak keresztelt lámpa eredetileg mennyezeti lámpának indult, de gyorsan családdá növekedett, és asztali, valamint állólámpa is készül belőle.

CS_Tatou_05

cs_tatou_11

CS_Tatou_01

CS_Tatou_09

A névválasztás nem véletlen, a – nem túl szép, Continue reading “a tatu”

hannabi avagy az intelligens kanapé

Évek óta rajongva figyelem Rácz Anikó, a Hannabi alapítójának munkásságát, és nemcsak azért, mert esztétikusak a kanapéi és kiegészítői, hanem mert hiánypótló bútorokat készít, különleges a látásmódja, és egyénre szabottak a magvalósításai.

portré 3Nemrégiben volt szerencsém hosszasabban beszélgetni vele; mesélt hivatásáról, a folyamatról, ahogyan eljutott idáig, és a terveiről is. A beszélgetésből megismerhetitek a magyar csúcskanapék mögött álló nagyszerű és kitartó embert, aki két lábbal áll a földön, lépésről-lépésre, tudatosan építi minőségi bútorait, olyan egyedi szolgáltatást nyújtva, mint amilyen a helyszínre méretezett, centiméterre pontos tervezés vagy a teljesen újszerű “I’m every sofa” koncepció. Fogadjátok szeretettel:

10-11 page model 20 cherry

“A kreativitás mindig is jelen volt az életemben, de leginkább annak is az alkalmazott művészet része érdekelt. Azt éreztem, hogy a lakberendezés, a belsőépítészet az a terület, ahol megvan minden, ami Continue reading “hannabi avagy az intelligens kanapé”

az első igazi hazai formatervező

Bár a hazai tervezők jó része nem szerzett olyan nemzetközi elismertséget és ismertséget, mint Breuer, mégis fontos szereplői voltak a magyar építészet, lakás-, bútorkultúra fejlődésének.

Közülük is számomra az egyik legkiemelkedőbb Kozma Lajos, aki nemcsak építészként, de grafikusként és belsőépítészként is jeleskedett egy kultúrával, érzelmekkel és értelemmel mélyen átitatott történelmi korban, és akinek még Matisse mellett festészetet is volt lehetősége tanulni Párizsban a 20. század elején. Érdekes, hogy ebben az időben az építészek a belső terekre is éppolyan hangsúlyt fektettek, a belső és külső építészet nem vált szét, a bútortervezők jelentős része az építészek közül került ki.

92360_1.jpg

Kozma, az egyetem és Párizs után a magyar népművészet gyökereihez visszanyúló, a szecessziós irányvonalat követő Fiatalok Társaságának tagja lesz Continue reading “az első igazi hazai formatervező”

toszkán gyermekrajz

Piero Lissoni egyike azoknak a tervezőknek, akiknek a munkásságát lelkesen kísérem figyelemmel. Olyan, mintha tervezés közben  megkeresné a legegyszerűbb vonalakat, a legegyszerűbb formákat és abból építené vissza a tárgyat/épületet/bútort a célnak és funkcionalitásnak megfelelően. Egyáltalán nincsenek felesleges sallangok, nem erőlködik, és persze abszolút profi, mert bár végletekig egyszerűsített a forma, annál gazdagabb a tartalom: tökéletesen kényelmes a bútor, okos a ház, nemes az anyag.

58aa948bc6cd84b1a7d76fe8227c135c

Ilyen a nyaralója is a toszkán lankák között, olyan, mintha egy gyerek rajzolta volna a formát, egyszerű tető, falak, ablakok… Hatalmas ablakok: olyanok, mint “egy-egy óriásképernyő”. A kint és a bent alig-alig határolódik el. Az üvegvitrin sem zavarja a fény beáramlását, és a látvány élvezetét.

openhouse-magazine-time-to-relax-design-architecture-the-summer-house-of-piero-lissoni-tuscany-2

pl21

pl11 Continue reading “toszkán gyermekrajz”

példakép

A spanyol származású Patricia Urquiola – aki Itáliát választotta hazájának – nagyszerű, sokoldalú tervezőnő. Építészetet tanult Madridban, majd Milánóban tervezést, ahol olyan tervezőktől tanulhatott és később dolgozhatott együtt, mint Castiglioni, Magistretti, Lissoni vagy Moroso.

Eddigi pályafutás során tervezett már kanapét, széket, szőnyeget, csempét, lámpát, textilt, ékszert, fürdőkádat, edényt, asztalt, kerti bútort, kilincset, stb. stb. stb..

love-me-tenderdk3e1240-0469

pavoreal_red_011

ANTIBODI-21.jpg

lv_objets-nomades_swing-chair Continue reading “példakép”

a tökéletes (“loft”) lámpa

A Jieldé lámpákat egy zseniális feltaláló, Jean-Louis Domecq tervezte Lyonban 1949-1950-ben. A lámpa nevét saját nevének kezdőbetűiből alkotta. Célja az volt, hogy egy egyszerű, erős, csuklós lámpát hozzon létre, olyat, amelynek nincsenek külső elektromos vezetékei az izületeinél.

autruche-3

l4401r-17-bleu-clair

jielde-eetkamer

A lámpa híre apránként elterjedt, és praktikussága miatt gyárakban, műhelyekben, rajzasztaloknál kezdték el használni. És bár lassanként az ipar jelentősége csökkent, és maga a munkakörnyezet is jelentősen megváltozott a 20. század végére, Continue reading “a tökéletes (“loft”) lámpa”

a gyémánt szék

Az olasz Harry Bertoia, a szék tervezője, eredetileg szobrásznak készült. Tanulmányai során ismerkedett meg Eliel és Eero Saarinennel, Charles Eames-szel és későbbi feleségével, Ray Kaiserrel, valamint Florence Schusterrel, a bútorgyáros Hans Knoll későbbi feleségével. 1943-ban azért költözött Kaliforniába, mert Charles és Ray Eames elhívták, hogy tervezzen velük bútorokat. Csakhogy, annak ellenére, hogy az első darabok tervezésében részt vett, nem igazán ismerték el. Hans Knoll viszont, akinek ekkor már jól menő bútorgyártó cége volt és sorra alkalmazta a kor híres építészeit és tervezőit, 1950-ben felkínált neki egy műtermet, sőt rendszeres havi jövedelmet, hogy bátran használja kreativitását, és tervezzen neki. A következő három év alatt többféle “drót” széket tervezett, és a Knoll munkatársaival közösen előkészítették a tömeggyártást.

bertoia-diamond-chair-harry-bertoia-knoll-11

Bertoia széke nagyvonalúan láthatatlan, mégis szoborszerű, minden oldalról inkább emlékeztet egy szoborra, mint egy ülőalkalmatosságra, amellett pedig nagyon kényelmes. Bertoia úgy vélekedett, hogy egy széknek alkalmazkodnia kell Continue reading “a gyémánt szék”

Gaudi ergonómiája

Egy konyhában különösen fontos a hatékony munkaszervezés. Akkor könnyű előállítani a finomságokat, ha minden a helyén van és minden kényelmesen kézre esik, nem kell felesleges mozdulatokat tenni, nem kell felesleges utakat bejárni, lehet a fő tevékenységre koncentrálni. Így dolgozik majd benne örömmel a háziasszony még évekkel később is.

Hát ilyen egy jó konyha. Ezt mi ma már – az IKEA korában meg főleg – mind nagyon jól tudjuk. Abba viszont borzongató belegondolni, hogy már 100 évvel ezelőtt is voltak építészek, akik példaszerűen művelték az ergonomikus tervezést. Egyikük, Antoni Gaudi, is gondosan ügyelt arra, hogy a szolgálók is eredményesen végezhessék feladataikat, amikor megtervezte egy gazdag textilgyáros házát, a Casa Milat. Beépített szekrényeket, kényelmes mosogatót tervezett, kihasználva a hely adottságait, és a természetes fényre, szellőztetési lehetőségre is gondolt.

Szép kis teljesítmény – fényévekkel a számítógépes tervezés és a 3D látványtervek előtt!

img_7809

img_7805

img_7915

IMG_7916.jpg

a buborék szék

Az Eero Aarnio tervezte Bubble Chair, egy korábbi tervének leegyszerűsítése volt. Miután elkészítette a Ball Chairt, 1968-ban azt találta ki, hogy készít egy átlátszó széket, hogy minden irányból fényt juttasson a gömb belsejébe. Az egyetlen anyag, ami képes volt erre, a műanyag volt. Vettek egy acél gyűrűt, fújtak egy buborékot, párnákat adtak hozzá, és a szék kész volt.

Hát ennyi.

6551e9bc5eacf089df7dd76558bc980b

75857574943962759_ivnfbfsw_f

20150701-bubble_chair_interior Continue reading “a buborék szék”

Powered by WordPress.com.

Up ↑