modern eklektika

Nagy rajongója vagyok a bolhapiacoknak, ha tehetem, rendszeresen turkálok ilyen helyeken. Ezért néha áldozatot is hozunk (főleg persze nem én, hanem a családom 😉 ). Például amikor tehettük, ellátogattunk Nyíregyházán a bolhapiacra; őrületes dolgokra bukkantam ott… Megálltunk már Tesco parkolóban Gyulán, mert kiszúrtam a kocsiból hazafelé menet, hogy ott zsibvásár van éppen… Párszor időzítettük már aznapra a városnéző túrát valahol Európában, mikor éppen bolhapiacot tartanak ott – na ja, kellemeset a kellemessel… Elmentünk csak azért egy marche-i kisvárosba – amit amúgy biztos nem néztünk volna meg -, mert akkor tartották a rendszeres havi mercato delle pulci-ukat a helyiek… aztán kiderült, hogy az internet téved, és pont az előző hétvégén volt a piac. Sebaj, a város bűbájos volt, és mi voltunk az egyetlen turisták. Lettünk is hirtelen helyi látványosság.

Ilyen alkalmakkor nem is a vásárlás vagy a szerzés vágya hajt, hanem maga a légkör. Mert nekem valahogy mesélnek azok a tárgyak. Kitalálok hozzájuk történeteket, elképzelem az asztal mögött ülő emberek ízlését, a lakásukat, az életmódjukat, néha felfedezem gyerekkorom eltűnt tárgyait és felidézem a hozzájuk fűződő emlékeimet. És persze gyönyörködöm. Örülök, hogy olyan szép dolgokat készítettek valaha, és jókedvem lesz egy-egy vicces darab láttán. Olyan jó kikapcsolódás, kivonulás a mindennapokból.

Kicsit a fordítottja annak, mint amikor olvas az ember és a betűk életre kelnek, megelevenedik a történet, látod magad előtt a szereplőket, a ruháikat, épített és természetes környezetüket, stb.. Itt először a karaktereket és a környezetüket látod, a hiányzó szöveget pedig magad írod hozzá.

A fenti képeket már több mint egy éve készítettük Bastiában, Korzika nem hivatalos fővárosában, amit mi valahogy mindig csak vasárnap láttunk 😉 . Elég különleges helyszín egy bolhapiacnak, mert a tér óriási, soha nem érzed, hogy tömeg van, a fák alatti kávézókban meg lehet pihenni, és mindig, mindenhonnan látod a Földközi-tengert.  

A vasárnapi látogatásoknak két előnye is volt. Az első, hogy minden turista a Place St-Nicholas köré koncentrálódott, így amikor mi elcsatangoltunk, akkor nyugalomban és békében fedezhettük fel a kis utcácskákat és épületeket. Másik előnye az volt, hogy aznap sima piac nap is volt, és ott bizony szenzációs fánkocskákat árultak. Na én ez utóbbi adottságnak köszönhettem, hogy mindkét vasárnap délelőttünket Bastiában töltöttük 🙂