Nem, nem írtam el a címet, most egy rendhagyó hétvége jön. “Elvonulásra” megyünk. A kifejezést manapság akkor használjuk, amikor nem szimplán pihenni, nyaralni megyünk, hanem direkt félrehúzódunk, elmenekülünk a hétköznapok mókuskerekéből, hogy lelassítsunk, feltöltődjünk, “kiszellőztessük” magunkat, lelkigyakorlatot tartsunk.
Ezt a házat a megrendelők ilyen térnek szánták, úgy, hogy közben őrizze meg teljes értékű magánlakás jellegét is. Ezért aztán a design a környező tájból táplálkozik, egyszerű, de jól átgondolt anyagokat használ, és igazi menedéket teremt a modern élet hektikus tempójában.
A design a belső térben is minimál, a kézművességet hangsúlyozza a technológiát háttérbe szorítva. Mindemellett a falakba olyan láthatatlan szerkezeteket építettek, amik lehetővé teszik, hogy azok hajtogathatók, kinyithatók, zárhatók legyenek, ezáltal a terek az adott igénynek megfelelően egybenyithatók, szétválaszthatók.
Minden falnak egyértelmű szerepe van, attól függően, hogy épp mire van szükség. Az egyik fal rejti a kinyitható ágyat, és ad otthont az íróasztalnak, a könyvespolcoknak, az általános tárolóknak és a légkondinak. Egy másik fal átalakításával étkezőasztalt kapunk. Egy harmadikra van felfűzve a konyha, és egy rejtett ajtó vezet innen a fürdőbe. A negyedik, a maga padlótól mennyezetig érő ablakaival, kitárja karjait a természet felé, miközben az ott elhelyezkedő okos süllyesztett kanapé és a rétegelt lemez dobozok további rugalmas felhasználási lehetőségeket rejtenek magukban.
Az anyagok egyszerű használata, az átgondolt design és a moduláris felépítés, a természettel való aktív kapcsolat lehetővé teszi, hogy ebben a térben tényleg lelassulhassunk, és töltekezhessünk.
modern eklektika 
Leave a Reply