Rendhagyó bejegyzés következik, hiszen kilátót még nem mutattam nektek. Miért is tettem volna, hisz mégis mi lehet érdekes egy kilátóban (a kilátáson kívül) a lakberendezés iránt fogékony olvasóknak? Hisz ott nem lakunk (általában), tehát berendezésre biztosan nincs szükség… Na jó, elárulom, a szemfülesebbek amúgy is kitalálták már. Ezt a kilátót azért muszáj megmutatnom, mert látványos építészetileg. Szinte lebeg a hegyháton, mégis olyan, mintha csak egy kiugró sziklája lenne. A természet része, de közben tiszta, szigorú vonalaival figyelmet követel magának, mint egy fennhéjázó királynő az ünnepi ruhájában. Akár kívülről befelé, akár belülről kifelé szemléljük, a hatása alá kerülünk. Fantasztikus építmény! Egyszerre látjuk a közeli lejtőt akár az üvegpadlón át, és hol tisztán, hol ködösen a lélegzetelállító panorámát, a távoli tavat és hegyeket. Kissé szimbolikus jelentéssel is bír; valami ilyen évre számítok én. Stabil alapokra, világos és tiszta vonalakra, de nagy távlatokra, sok csodára és szárnyaló fantáziára.
Leave a Reply