Mindig is szerettem találgatni, hogy ki élhet az ablakok mögött, ha utaztunk valahol és beláttam az ablakon, vagy a lakásban, amit egy újságban (interneten) láttam. Néha könnyen ment, néha nehezen. Ebben a lakásban sok a személyiségre utaló dísztárgy. A színek, a választott anyagok is beszédesek. Most is találgatok 😉
Na jó, ha a hétvégén visszatér a tél, menjünk gyorsan szabadságra. Például Csehországba. Tudom, most ott is hideg van, de játsszuk azt, hogy nyár van, és nézzük meg, mit kínál nekünk ez a hely.
Jó pár oka van annak, hogy elvarázsolt. Talán az első, nem szorosan a lakberendezéshez kapcsolódó – ám az ízlést és a környezettudatosságot jól szemléltető – ok: természetes úszómedencéjük.
A régi és új keveredése, a modern és klasszikus egymás melletti harmóniája nagy kedvenceim. Ez a svéd ház 1785-ben(!) épült, és e századi tulajdonosai hosszadalmas, gondos munkával javítgatták, korszerűsítették és újították fel úgy, hogy megőriztek belőle sok szép, régi részletet. Ebben a házban garantáltan mindenki talál magának kedvére valót. Ott vannak a csodás beltéri ajtók, a szép, kézzel készített kerámia burkolat a konyhában, a felújított kályhák, a mennyezet fehérre festett régi faburkolata, a szépen megszürkült terasz a kertben, a konyha fatüzelésű tűzhelye vagy simított beton pultja. Jó nézelődést:
Íme egy példa, ami tökéletesen bizonyítja a Mies van der Rohe-nak tulajdonított aforizmát, és szerintem Pierre Jeanneret nem vitatkozna vele egy percig sem.
Forrás: itt
Jujujujj! A mai UV sugárzás óóóriási lesz! Már ahol, mert Budapest és környéke lehet, hogy ma megússza a jövő-menő felhők miatt, de máshol azért, ahol süt a nap, ott magas lesz. És ez érvényes egész nyárra! Vigyázzatok a nappal és a napon, és tartsátok be a dermatológusok által írott szabályokat.
Hogy azért mégis jól érezzük magunkat, és élvezhessük a nyarat, menjünk be egy trópusi erdőbe, és ott pihegjünk, olvasgassunk, míg a nap meg nem könyörül rajtunk úgy négy óra felé. De nem ám akármilyen erdőbe, hanem Balira és ebbe a csoda házba. Szinte érezni a kellemes szellőt, miközben a függőágyban himbálózunk. És erről még akkor sem kell lemondanunk, ha sürgős dolgunk akad 🙂 Mondom én, hogy a mellékes nem mellékes.
Ez a villa lenne a legjobb mára. Már csak a teleportálást kell feltalálni.
Nem, nem írtam el a címet, most egy rendhagyó hétvége jön. “Elvonulásra” megyünk. A kifejezést manapság akkor használjuk, amikor nem szimplán pihenni, nyaralni megyünk, hanem direkt félrehúzódunk, elmenekülünk a hétköznapok mókuskerekéből, hogy lelassítsunk, feltöltődjünk, “kiszellőztessük” magunkat, lelkigyakorlatot tartsunk.
Ezt a házat a megrendelők ilyen térnek szánták, úgy, hogy közben őrizze meg teljes értékű magánlakás jellegét is. Ezért aztán a design a környező tájból táplálkozik, egyszerű, de jól átgondolt anyagokat használ, és igazi menedéket teremt a modern élet hektikus tempójában.
A design a belső térben is minimál, a kézművességet hangsúlyozza a technológiát háttérbe szorítva. Mindemellett a falakba olyan láthatatlan szerkezeteket Continue reading “laSSítsunk! – Ausztráliában”
Itt a hétvége, menjünk nagyon messzire, ezúttal Svédországba. Ha valaki még havat akar TAVASZ előtt, akkor ott a helye.
Kivételesen ebbe a lombházba nem azért jövünk, mert a berendezés különösen izgalmas, hanem mert az elhelyezkedése lélegzetelállító.
A több lombházból álló hotelben nemrég készült el a hetedik “szoba”. Egyszerűen úgy is nevezik: The 7th room. Hát nem fantasztikus? Nem elég, hogy a fák között lóbázhatod a lábad, még fokozni tudták az élményt azzal, hogy a házikó közepén egy óriási trambulinszerű háló van, ahova – mint függőágyra – ki is lehet feküdni. Olyan, mint egy terasz, csak sokkal jobb 🙂
A többi “szobát” is érdemes megnézni. Te melyiket választanád?
Forrás: itt
A kortárs építészet és lakberendezés szép példája ez az ausztrál ház. Azért is szeretem nagyon, mert az építésznek a belső terek kialakításában is szerepe volt, így a ház teljes egészében tükrözi azt a szellemiséget, amit megtervezésekor tulajdonos és építész együtt megálmodott.
Kicsit megcsúsztunk. Gondolom ezzel nem vagyunk egyedül, de még akkor is fájdalmas az érzés, ha sejtem, hogy vannak sorstársaink. Pedig mindig hozzákezdek időben (néha túl korán is, és úgy kell magam visszafogni), de azt most sem nem kalkuláltam be, hogy egy csapat vírus itt akarja kitombolni magát a mi családunkban, és cirkulál gazdatestről gazdatestre. Ennek következtében a karácsonyi készülődésre, dekorálásra, vásárolgatásra, hangolódásra fordítandó időm pedig vészesen lecsökken. Persze azért már készülődtünk, dekoráltunk, vásárolgattunk, hangolódtunk, és hogy a hangulatot fokozzam, hoztam egy pár skandináv dekorációs ötletet is, mert a plázák túlburjánzó díszítése után jól esik egy kis egyszerű a szemnek, szívnek.
modern eklektika 