Ezt a londoni lakást a kiváló Daniel Hopwood tervezte, akinek a többi projektje is figyelemre méltó. Amellett, hogy egy csomó dolog miatt lélegzetelállítóan formabontó, a sok bársony, a fényes felületek, a bőségesen használt, különféle kárpitok és a jól alkalmazott fények elképesztően fényűző megjelenést eredményeznek. A ház egy újonnan épült kortárs doboz, amely mindössze két szemközti végén rendelkezik ablakokkal. A megvásárláskor minimalista fehérben unatkozott, de a tulajdonosok tudták, hogy színeket és különleges otthont szeretnének. Nem kérdés, hogy ez maximálisan sikerült nekik!
Tíz évvel ezelőtt boldog-boldogtalan dekorálta hálószobája falait matricákkal főleg orchideákkal, és szirmait hullató cseresznyevirágokkal. Nem lehet kárhoztatni a közízlést, ha a kínálat formálja. Szerencsére az elmúlt években sok különleges tapéta jelent meg a piacon, és mi sem riadunk már vissza a nagy, érdekes, hangsúlyos mintáktól. Az ágy mögötti területet pedig most is előszeretettel díszítjük. A felsorakoztatott tapéták mindegyikét el tudom képzelni az ágy mögé. A kérdés, hogy milyen ingert akarunk ott kiváltani, és milyenek az uralkodó színeink. Az viszont biztos, hogy mindegyikkel elérjük az “EJHA” hatást.
Jujj ez milyen jó! Kiváló példa arra, hogy a csicsás gyönyörű tud lenni és egyáltalán nem “sok”.
Na de nézzük csak meg, mi kell hozzá:
- nagy belmagasság
- kevés bútor
- visszaköszönő színek
- tágas tér
- kísérletezőkedv.
És mit kapunk cserébe?
- vidámságot, jókedvet
- lendületet, energiát
- elismerő pillantásokat
- egyediséget.
Forrás: itt
Ha fel akarunk dobni egy szobát, akkor nagyon könnyű dolgunk van. Hatalmas ma már a választék akár tapétáról, akár falfestékekről, dekorfestésről, falpanelekről vagy matricáról beszélünk.
Nemrégiben találkoztam a francia Bien Fait tapétáival, és mondhatom, hogy szerelem volt első látásra. Nagyon megtetszettek egyedi mintáik, grafikáik. Azóta is lázasan keresem, hova tervezhetném be aktuális kedvencemet, a vadállatost.
Neked van kedvenced?
Na jó, nem is annyira titokzatos, de még nem láthattátok eddig. Talán azért, mert az az intim zóna, ott van a két hálószoba. Na jó, igaziból az egyik nem is valódi szoba, mert nincs ajtaja. Mégis, a lépcső korlátjának köszönhetően az a “szoba” is eléggé szeparált ahhoz, hogy jól ki tudja magát pihenni a balatoni pancsolásban megfáradt nyaraló.
A valódi hálószobában valódi ágy van, a galériaszobában pedig földre helyezett matracok a rugalmasság miatt. Az ágyakra ugyanis hol külön-külön, hol szorosan összehúzva van szükség.
Nagyon egyszerű megoldásokkal értük el azt, hogy az emelet is megfiatalodjon: a mindenütt masszívan jelen lévő lambéria uralmát kicsit visszavertük, a háló kapott egy kedves lepkés tapétát, Erika pillék iránti szeretetének következményeként, így aztán ott ahhoz igazítottunk mindent. A most még natúr ágy is a megfelelő kékben pompázik majd, és az éjjeli szekrénynek használt régi Thonet székek is megújulnak egy kicsit hamarosan.
Egy nyaralóban számos barát és rokon megfordul, néha összetolul a csapat, és olyankor sok (alvó)helyre is szükség lehet. Erika nyaralója egész pici, összesen 60 nm körüli, lent kicsit nagyobb, fent kisebb. Büszkén jelentem, hogy az átalakítás után hatan tudnak aludni itt egyszerre kényelmesen, úgy, hogy még marad hely padlón alvó vadkempingezőknek is.
A nyaraló előző tulajdonosa dolgozósarkot rendezett be a ház méreteihez képest óriási előtérben, ami jó ötlet, de egy nyaralóban erre – jó esetben – nincs szükség. Ugyanakkor nagy könnyelműség lett volna csupán bejáratként használni, amin csak úgy átsuhan az ember. Amellett, hogy nagy valószínűséggel előbb-utóbb ronda raktárrá válik, nem használtuk volna ki méltón az adottságait sem: az ajtó mögötti védettebb területet, ahol egy egész nappalit “elbújtathattunk”. Az étkező/kávézó/konyha részlegtől függönnyel választottuk le, így – ha a helyzet úgy hozza – ennek és a már meglévő, új huzattal felöltöztetett, kinyitható kanapénak köszönhetően vendégszobává is elő tud lép.

