Bár a hazai tervezők jó része nem szerzett olyan nemzetközi elismertséget és ismertséget, mint Breuer, mégis fontos szereplői voltak a magyar építészet, lakás-, bútorkultúra fejlődésének.
Közülük is számomra az egyik legkiemelkedőbb Kozma Lajos, aki nemcsak építészként, de grafikusként és belsőépítészként is jeleskedett egy kultúrával, érzelmekkel és értelemmel mélyen átitatott történelmi korban, és akinek még Matisse mellett festészetet is volt lehetősége tanulni Párizsban a 20. század elején. Érdekes, hogy ebben az időben az építészek a belső terekre is éppolyan hangsúlyt fektettek, a belső és külső építészet nem vált szét, a bútortervezők jelentős része az építészek közül került ki.

Kozma, az egyetem és Párizs után a magyar népművészet gyökereihez visszanyúló, a szecessziós irányvonalat követő Fiatalok Társaságának tagja lesz Continue reading “az első igazi hazai formatervező”














